A zöldhályog sebészeti kezelésének általános elvei
Amikor a zöldhályog gyógyszeres kezelése (már) nem hatékony, vagy a betegség végső stádiumában érkezik vizsgálatra a beteg, a megfelelő terápiát a sebészi megoldás jelentheti.
Az öröklött zöldhályogos szemek viszonylag gyorsan erre a sorsra jutnak.
Célszerű akkor is a sebészeti megoldást választani, ha a tulajdonos a napi rendszeres szemkezelést nem tudja vállalni. (Sajnos, a megfelelően kivitelezett műtét mellett is előfordulhat, hogy a szemkezelés teljesen nem kerülhető el).
Bármilyen módszert is választunk, a beteg állat, a szemgolyó(k) végleges eltávolításának esetét kivéve, élete végéig időszakos szemész szakorvosi kontrollt igényel.
A sebészeti beavatkozások altatatásban történnek, melynek fontos előfeltétele kutyánk/cicánk általános egészségi állapotának a felmérése.
A hosszabb időn keresztül fennálló zöld hályog esetén előfordulhatott, hogy kedvencünk egy ideje nem evett, a már kezelt esetben pedig még az alkalmazott gyógyszerek mellékhatásaival is számolni kell.
Ha a zöld hályog másodlagos, az esetleges belgyógyászati alapbetegséget is ki kell deríteni, és a műtéthez megfelelően fel kell készíteni a beteget.
Sok gazdi érthető okokból ódzkodik bármilyen műtéti megoldástól.
A régebb óta megnagyobbodott, fájdalmat már nem jelző szemnél is sokan mondják, hogy jól van ez így, hiszen nem fáj, az állat már megszokta. Azonban az emelkedett szemnyomás, a megnagyobbodott szem MINDIG FÁJ!! Márpedig egy élőlény se élje le úgy az életét, hogy az egyébként megszűntethető fájdalmat a nap minden pillanatában érzi. A szemnyomás csökkentése után döbbennek rá az ilyen gazdik, hogy mit is élhetett át korábban kedvencük.
A sebészi módszer megválasztása elsősorban attól függ, hogy a beteg szem még látóképes, vagy már megvakult, és látóképessé már semmilyen módon nem tehető.
A még látóképes szem műtéti lehetőségei
Csarnokvíz elvezetésére szolgáló implantatum beültetése
A zöldhályog orvoslására irányuló műtétek egy része a csarnokvíz kiáramlását segíti elő. Az ilyen típusú műtétet nevezzük filtrációs műtétnek.
Ennek az állatorvoslásban a leginkább alkalmazott formája a csarnokvíz-elvezető implantátum beültetése. Az ilyen implantátumok (pl. Ahmed-féle implantátum) olyan műanyag eszközök, melyek a csarnokvizet elvezető csövecskéből és egy, a szemizmok között rögzített nagyobb felszínű csarnokvíz rezervoárból állnak.
A műtét során a csövecskét az elülső szemcsarnokba juttatjuk. A csarnokvizet a csövecske a rezervoárba vezeti, ahol az nagy felszínen szétterül, és a kötőhártya alatt a környező szövetekből felszívódik.
A műtét hosszú távú eredményességét főként a szemészeti alapbetegség határozza meg. Gyakori szövődmény sajnos, a csövecske elzáródása, illetve a szem belső gyulladása, melyeket észlelésük esetén sürgősen kezelni kell.
A sugártest részleges roncsolásával történő szemnyomás csökkentés
A sebészi beavatkozások másik lehetősége a csarnokvizet termelő sugártest részleges elroncsolása, ezáltal a csarnokvíz mennyiségének csökkentése.
Az ilyen típusú műtéteknél nehéz eldönteni a roncsolni tervezett szövetterület nagyságát. A sugártest szükségesnél kisebb mértékű elhalása az emelkedett szemnyomást nem fogja megoldani, a műtét megismétlése válik szükségessé. Viszont a sugártest nagyobb mértékű pusztulása a folyamatot ellentétes irányba billentheti át, ahol a szemgolyó zsugorodása indul meg.
A csarnokvíz ezen felül fontos tápanyagokat szolgáltat a szemlencse, és a szaruhártya belső rétege számára. Ha a tápanyagellátás zavart szenved, szürkehályog, vagy a szaruhártya elfajulása alakulhat ki, emiatt ezen törőközegek átlátszatlanná válása normalizálódott szemnyomás mellett is vakságot okozhat.
Az ilyen típusú műtétek legfőbb indikációja a gyógyszeresen nem kezelhető elsődleges, öröklött zöld hályog. Alkalmazható még a már nem látóképes, krónikus fájdalmat okozó szemnél a fájdalom megszűntetésére is.
Az állatorvosi gyakorlatban kétféle műszeres lehetőség áll rendelkezésre.
1.) Egyik a sugártest fagyasztással történő roncsolása folyékony nitrogén, vagy nitrogén oxid alkalmazásával (cyclocryoablatio).
2.) A másik lehetőség pedig dióda, vagy Nd:YAG lézer alkalmazása erre a célra (cyclophotocoagulatio).
Mindkét esetben a műszert az előzetes sebészi preparálást nem igénylő ínhártyára kell helyezni, és adott ideig működtetni.
Előnyt jelent, hogy a beavatkozás gyakorlatilag többször is megismételhető.
A fagyasztással történő eljárás során azonban nagyobb a szövődmények kialakulásának a valószínűsége. Előfordulhat szaruhártya-gyulladás, szaruhártyafekély, belső szemgyulladás, a szemgolyó zsugorodása, ritkább esetben retinaleválás.
A nyitott csarnokzugú zöldhályog során a csarnokzug csatornácskáinak szöveti átépülése következtében nem tud a csarnokvíz a szemből elvezetődni.A csarnokzug lézeres kezelése ezt a szöveti elfajulást is segít visszarendezni. Ezáltal a terület, legalábbis egy ideig, ismét alkalmassá válik a folyadék elvezetésére.
A legjobb eredményt a műtéti technikák kombinációjával érhetjük el. A statisztikák szerint a leghatékonyabb a csarnokvíz-elvezető implantátum kombinálása a lézerrel.